Az ugodi iskola története

Az első hiteles írásos adat az ifjúság szervezett oktatására vonatkozólag Ugodon az 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben maradt fenn. Ezt megelőzően azonban 1655-ből tudunk az ugodi tanításról, Deresitzki Mihályról, akivel a hajdúk az erdőn Ugod és Bödöge közt könyörgést tétettek. A településen 1748-ban már volt római katolikus iskola, a tanítót Ladovics Istvánnak hívták, aki magyarul és latinul beszélt, az iskolába járó gyerekeknek hittant oktatott. Szolgálatát mind a templomban, mind azon kívül jól ellátta.

Az 1771. évben már Simon József volt a rector (tanító), aki segédtanítót is vett maga mellé. Húsz gyermeket tanítottak írni, olvasni, számolni, főnevet ragozni, az évi tandíj tanulónként egy forint volt.

Hubenay Ignác rectorsága (tanítósága) idején az iskola a látogatási jegyzőkönyv szerint romos állapotú két szobából álló épület, melyhez tartozott egy kis kamra is.

1779-1838. között nem találhatók újabb adatok az intézményről.

1838-ban megalakult a Veszprém Vármegyei Népnevelési Felügyelőség, s már március 10-én látogatást is tettek az ugodi iskolában. A jegyzőkönyv adatai szerint a faluban római katolikus iskola működött egy tanítóval. A tanítás színvonala sikeresnek volt mondható. Az iskolában 120 gyermek - (70 fiú és 50 lány) - tanult. Minden tantárgyat, a hittudományt, olvasást, írást, számvetést is magyarul tanították a jó állapotú iskolában.

Egy osztály a múlt század elejéről

Egy osztály a múlt század elejéről

Gombás Mózes Veszprém vármegyei szolgabíró és Vámosi Kajári László ugodi esküdt 1843. február 18-án látogatta meg az intézményt, s az alábbi jegyzőkönyvet állították össze: "Ugodban az Oskolaháznak hiányai nincsenek. Egyedül a két nembéli gyermekeknek különválasztása volna kívánatos. A tanítót Vellner Mártonnak, segédjét Ágoston Károlynak hívják. A tanító jövedelme a 100 pengő forintot meghaladja, melyből segédjének 40 pengő forintot fizet évenként. Tanítani rendelt tudományok: kiskhatekismus, bibliai történetek, természettudomány, írás, olvasás, számvetés. Tanul pedig 69 fiú és 49 leány, összvesen 118 gyermek az Ugodi Oskolában dicséretes előmenetellel. Ez az egy helység az, hol a Szülék téllen-nyáron szorgalmatosan oskolába küldik gyermekeiket, sőt nyáron még nagyobb számban jelennek meg, mint télen, mert a keményebb téli időben szakadozva járók nyáron pótolják ki azt, mit az idő zordonsága vélek elmulasztatott. Ebből világos, hogy akinek a közjó előmozdítása valósággal szívén fekszik, s hivatalának egész körét betölteni akarja, annak, ha nehezen is, de mégis utoljára csakugyan sikerül a megrögzött szokáson diadalt nyerni. Maguk az éltesebb ugodi lakosok elismerik, hogy az ő gyermekkorukban, a gyermekek Oskolába járatása téli hónapokban is rendületlenül történt-a nyári oskolások pedig nem is tudtak iskolába járni. S íme, Tisztelendő Dóczy József Ugodi Plébános Úr fáradhatatlan szorgalmának, s férfias kitűnésének, sok küzdelmek után sikerült az elhanyagolt Ugodi oskolát virágzásra hozni, anélkül, hogy az ellenszegülők megtörésében megyei tekintetben gyámolításra szorult volna."

1914-15. A világháború éve

1914-15. A világháború éve

1844. január 10-én került sor a következő iskolai vizitációra, mely során ismét elismeréssel nyilatkoztak az iskolában folyó tanításról és arról is, hogy télen-nyáron folyt az oktatás, 70 fiú és 52 leány számára.

"Az iskola eléggé tágas, világos és egészséges helyen fekszik, a Tanítót rendesen fizetik." Ez utóbbi megjegyzés szolgált alapul a kibontakozó vitának, mert kiderült, hogy az iskolát nem az egyház, hanem a község működteti. Így a tanítót is a falu fizette.

Az 1848-49-es szabadságharc után kialakul a település két külterülete, 1853-tól Diós majd 1855-től Vadkert.

1853-1865 közti évekből csak az ugodi tanköteles gyermekek létszáma ismert, 1853-ban 73 gyermek, 1857-ben 219 és 1865-ben 297-en járnak iskolába.

A régi iskolaépület

A régi iskolaépület

A falu két külterületén bekövetkezett demográfiai robbanás szükségessé tette, hogy Kisdióspusztán is létesítsenek egy iskolát.

Ugodon az 1900-as évek elejére a régi iskola már nem felelt meg a követelményeknek, ezért 1909. január 4-én a községi iskolaszék az alábbi kérelmet terjesztette a képviselőtestület elé: a falu tulajdonát képező régi temető területét és a mellette lévő utcát engedjék át az építendő római katolikus iskola részére. Támogató határozat született:"a nevezet régi temető a római katolikus templom közelében lévő hasznavehetetlen, összevissza áskált homokdomb, szépészeti tekintetben is kívánatos, hogy egy új épülettel el legyen tüntetve".

A régi iskolaépület

A régi iskolaépület

A képviselők kivétel nélkül aláírták. 1909. április 10-én a község a régi iskola és a tanítóilak épületeit 35 000 koronáért megvette, hogy a vagyontalan hitközség az új iskolát és a tanítói lakást, mely 80 000 koronába került, fel tudja építtetni. A gyermekek létszáma ekkor 276 fő volt, így a község kötelezte a hitközséget, hogy a létszámra való tekintettel 5 tantermet építtessen és a tanító lakása is 5 helyiségből álljon. A képviselőtestület anyagilag hozzájárult a kiadásokhoz.

Az új iskola irányításával Simon Gyulát bízták meg.

Ballagók 1954-55.

Ballagók 1954-55.

A település történetében kulturális téren jelentős lépés volt, mikor 1925. szeptember 30-án megalakult az Ugodi Népművelési Alapbizottság, melyben a község értelmisége szerepet vállalt, az akkori plébánoson, a kántortanítón, a körorvoson át a jegyzőig. Albizottságot is létrehoztak, melynek feladata elsősorban ismeretterjesztő előadások szervezése.

Közkönyvtár létrehozására 1931-ben kerülhetett sor, amikor a pápai Mezőgazdasági Szakiskola igazgatója Ugodnak 110 kötetből álló gazdasági népkönyvtárat adományozott. A könyvtár működéséről az első jelentést 1933-ban kellett a Földművelésügyi Minisztérium felé beküldeni. Szakács Bálint könyvtáros beszámolójában leírta, hogy 96 könyvet kölcsönzött ki 303 kölcsönző.

Iskolai sportelőadás

Iskolai sportelőadás

1934. október 1-én elkezdte működését az Iskolánkívüli Népművelési Bizottság ugodi albizottsága. Elnöke Dragovics István plébános volt. 1933-ban a községben beindult a Széchenyi Olvasókör is. A kulturális élet része volt, hogy 1932. novemberében beindult "A Falu Urániája" elnevezésű budapesti vándormozi-vállalkozás. A belépőjegy a mozgóelőadásra 40 fillér volt. Az első kitűzött januári időpontban az előadás hóakadályok miatt elmaradt, de februárban megtartották.

1934-ben az elemi iskola osztálylétszáma a következőképpen alakult: az 1. osztályban 44, a 2. osztályban 21, a 3.és 4. osztályokban 87, az 5.-6.-ban 67 gyermek tanult. A ismétlők száma 92 fő volt. Leventefoglalkozásokra 62 fiúgyermek járt, oktatójuk Gyenes László volt.

A közeledő háború Ugodon is egyre több munkahelyet teremtett, így gondoskodni kellett a gyermekek napközbeni felügyeletéről. Ennek megoldására 1939. nyarán a faluban nyári gyermekvédő otthont hoztak létre. Vezetője Erdős Erzsébet óvónő volt 100 pengő tiszteletdíjjal, Árki Gyuláné dada részére pedig 30 pengőt fizettek.

A római katolikus egyház már nem volt képes az elemi iskola finanszírozására, így 1940-től a község által nyújtott segélyből tartotta fenn magát, évi 3 700 pengőből. Az egyházközség ezért híveire iskolai adót nem vetett ki.

A Zöldkeresztes Gyermekétkeztetési akció keretében az iskolában 40 tanuló igényelt és kapott étkezést.

Meg kell még említeni, hogy Ugodon a Présing Bálint vezette mozi 1943. április 19-től működött.

A Művelődési Ház

A Művelődési Ház

A háború miatt 1948. június 18-tól az elemi iskolát állami kezelésbe vették, majd 1960-ban két új tanteremmel bővítették. 1961-ben lezajlott az iskolakörzetesítés, Homokbödöge, Nagytevel, Bakonykoppány, Bakonyszücs, majd 1974-től Adásztevel tanulói az ugodi központi iskolához kerültek.

1963-ra elkészült a Művelődési Otthon, mely Klapka György honvédtábornok nevét vette fel.

A Művelődési Ház

A Művelődési Ház

Az ugodi Állami Általános Iskola az 1979-80-as tanévben megkapta "A Legkorszerűbb Iskola" címet, miután már viselte "A Járás Legjobb Általános Iskolája" kitüntető címet. Vezetője ezekben az években Varga Béla (1957-től) volt. Jó szervezőképességgel rendelkező ember lévén az iskolafejlesztésről alkotott terveit a valóságban is kivitelezte. Az intézmény részben maga állta a bővítéshez szükséges anyagiakat. Egyik jelentős bevételüket a tanulók által megtanult és előadott színdarabok jegyeinek ára alkotta. Az induláshoz 58 000 Ft-ot gyűjtöttek össze. A gyerekek szüleikkel és tanáraikkal együtt vettek részt az építkezésben, az összefogás példaértékű volt. Az iskola így mindenki iskolája lett, mely érzelmi kötődés a további években meghatározó jelentőséggel bírt.

A kibővített iskola

A kibővített iskola

Az 1958-59-es tanévben már tanítottak az új részben (Rózsa Ferenc utca felőli oldal), mely 6 tanteremmel bővítette az épületet. A Petőfi utcai oldalhoz egy régi tantermet tornateremmé bővítettek, melyhez modern bejárat és irodahelyiségek is társultak.

1960-ra az iskola bővítése a következő képet mutatta:

Bővítési adatok a 70-es évekből:

Az iskola helyiségeinek adatai:

1974-ben vízöblítéses WC-k épülnek, majd 1977-ben új ebédlő és kémia-fizika szaktanterem. A 80-as években már kissé megtorpan a bővítések sora, részben mert az iskola eléri szükséges méreteit és megfelel az elvárásoknak. 1981-ben feleslegessé válik az iskolához legközelebb eső szolgálati lakás, melyből 2 tanterem kerül kialakításra.

A központi fűtés terve 1981-ben készült el, a tervrajzon látható épületkomplexum ebben a formájában 1977-től áll. Ekkor összesen 18 tanteremmel rendelkezett az iskola.

Az iskola a '90-es években

Az iskola a '90-es években

A "Korvin Ottó" Körzeti Általános Iskolához tartoztak a tagiskolákon kívül a körzet óvodái, valamint a szolgálati lakások is. Az oktatási intézmények összessége ekkor 10 darab. A korszerűsítés, karbantartás - mely rendszeresen és tervszerűen folyt a tagintézményekben is -, hatásköre a mindenkori Községi Tanácsé volt.

Az 1990-es évben megszűnt a körzetesített iskolai oktatás Kovács Ernő igazgató úr vezetése idején. Nagytevel községben az addig működő iskola, - mely két osztályt foglalt magába (3. és 4. osztályok)-, bezárta kapuit és a gyerekek átkerültek Homokbödögére, ahol addig csak 1.és 2.osztály volt. A felső tagozatosok Homokbödögéről és Nagytevelről a körzetesítés óta (1961) jártak megszakítás nélkül Ugodba. 2001-ben Bakonyszücsön zárta be kapuit az iskola, alsó és felső tagozata egyaránt visszakerült Ugodba, beleértve a bakonykoppányi gyerekeket is, akik addig a szomszédos Bakonyszücsön vettek részt az oktatásban.

A felújítások, tatarozások az 1990-es évektől ismét részben megtorpantak, míg a 2005-ös évben pályázaton nyert, valamint az önkormányzat részéről felvállalt pályázati önrész segítségével megújult az iskola főépületének tetőszerkezete, külső szigetelése és színezése, valamint cserére került az összes külső nyílászáró, így a gázzal történő fűtés hatékonysága nagyban megnőtt. Az iskola a falu képének meghatározó épülete lett, melyet 2005. szeptember 1-én Kovács Ernő igazgató és Vörös Tibor polgármester ünnepélyesen adott át a tanuló ifjúságnak. Ez év őszén 215 tanulója és 18 tanára volt az iskolának.

A felújított iskolaépület

A felújított iskolaépület

Mivel az iskolában a körzetesítés óta a környező német falvak (Bakonyszücs, Bakonykoppány, Nagytevel) tanulói is részt vettek az oktatásban, ezért a felmenő rendszerben történő német nemzetiségi oktatást az ugodi körzeti iskolának is biztosítania kellett. Megvalósítása évekig csak szakkör és fakultáció keretében történt, majd az igény úgy hozta, hogy áttértek a teljes körű német nemzetiségi oktatásra. Bakonyszücs, Bakonykoppány és Nagytevel mellett még két falu hozta létre német kisebbségi önkormányzatát, Adásztevel és Ugod. Szerencsés egybeesés, hogy az Ugodi Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke iskolánk egykori tanító-tanára, Törökné Wenczel Anna lett.

Megszületett az ötlet, hogy az oktatáson és a német nemzetiségi versenyeken kívül a drámapedagógiának is teret kellene biztosítani, így 1998. március 28-án, a színházi világnapon Ugodon megrendezésre került az első német nemzetiségi regionális drámafesztivál. 2002-ig évente került megrendezésre, majd 2004-től kétévente. A 2008. évben tartották a 8. drámafesztivált, ahol most is, mint eddig, iskolánk két csoportja is fellépett. A drámafesztivál ide vonzza a német nemzetiségi általános iskolák színjátszóit, lelkes amatőr csoportjait. Megjelenik itt több műfaj, közöttük a báb, a mesefeldolgozás, gyűjtött darabok akár nyelvjárásban is.

A tanulók nyelvtudásának bővítését szolgálja még a diákcsere kapcsolat kiépítése a németországi, herrlingeni (Ulm) iskolával. A partneriskolai együttműködési szerződést a két iskola részéről 1999.05.03-án írták alá és ezután évente, majd a drámafesztivállal felváltva, kétévente történik az oda-vissza diákcsere iskolásaink között.

A felújított Kultúrotthon

A felújított Kultúrotthon

A 2006-07-es tanév kezdetén két tagiskolával bővült az ugodi iskola, az adásztevelivel és a homokbödögeivel, a tanulói létszám így már 303 fő volt. Az adászteveli felső tagozatosok átkerültek a székhely intézménybe, a Közös Fenntartású Ugodi ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskolájába, míg a két község alsó tagozata helyben, tagiskolaként funkcionál tovább. Az ugodi székhely intézmény a képviselő testület határozata alapján 2006-tól a kultúrotthont is közös igazgatás alá vette, nevében is szerepelteti az általános művelődési központ (ÁMK) megnevezést. E többcélú intézmény vezetésével 2006. augusztus 15-én Csuka Gabriellát, az ugodi iskola egykori diákját majd tanárát bízza meg az ugodi képviselőtestület 5 éves időtartamra.

2008. július 15-én Vörös Tibor polgármester ünnepélyeses átadja a kultúrotthon felújított részeit, így nemcsak küllemében szépült meg az épület, hanem helyet kapott benne az orvosi rendelő, a védőnői tanácsadó és a gyógyszertár is.

2009-ben ünnepli az iskola fennállásának 100. évfordulóját, mely rendezvénysorozattal, kiállítással és évkönyv kiadásával egybekötött ünnepség lesz.

Írta: Csuka Gabriella

Felhasznált irodalom:

Veress D. Csaba: Ugod, kiadja a Száz magyar falu Kht. Megjelent a magyar állam millenniumára

Világhyné Tuba Anita: A körzetesített oktatási intézmények, mint az Európai Unióhoz való felzárkózás lehetséges eszközei (Magyarország: esettanulmány a jelenség elemzésére) Szombathely, 2007.

A Közös Fenntartású Ugodi ÁMK Német Nemzetiségi Általános Iskolája Pedagógiai Programja (átdolgozott kiadás, 2007.)

Rajczi Pál ugodi kanonok-plébános egyházi archívumi gyűjtése